2011. augusztus 4., csütörtök

Fityma vagy nem fityma - ez itt a kérdés I.


A minap újra kezembe akadt Alex Comfort általam igen nagyra becsült és kedvelt könyve, az 1972-es A szex öröme. Először még kamaszként forgattam előszeretettel ezt a munkát - néha-néha elcsenve szüleim könyvespolcáról. Gondoltam, megnézem, mi a szerző véleménye a körülmetélésről, már csak azért is, mert emlékeim szerint amióta körülmetéltettem magam, nem olvastam. Így megkerestem azokat a részeket, ahol akár a fitymáról, akár a körülmetélésről szó esik.
Álljonk itt most ezek közül az első releváns szakasz:
Fityma

A fityma eltávolítása alighanem az ember legősibb szexuális rítusa. Ma is csinálják: vagy azért, mert - úgymond - a hímvessző-, illetve méhnyakrák így sokkal ritkább (ami mosakodással valószínűleg ugyanúgy elérhető), vagy azért, mert így lassabban jön az elélvezés (amire nincs bizonyíték). Mi ellene vagyunk, bár van, akinek már késő. "A férfi szemétem - előbőrét levágni - mondta Bulwer doktor- merénylet a természet zárkózottsága ellen, és annak tűrhetetlen megcsúfolása." Ha ugyanis magvan a fityma, megvan a választási lehetőség. Végső soron nem nagyon számít, se a maszturbálásnál, se a közösülésnél, de egy kicsit azért más, és ki akarna elveszíteni egy érzékeny alkatrészt. Persze az ember úgyis hátrahúzza a fitymát mindeme művelethez, de ha nincs meg, akkor elvesznek azok a finom árnyalatok, amelyek befedett makkal érezhetők. A nők véleménye (azoké, akik mindkettővel találkoztak) megoszlik, arra nézve is, hogy melyik néz ki szexisebben. Egyesek a körülmetélt makkot "ápoltabbnak" tartják, sőt el is kedvetleníti őket a hátrahúzatlan fityma látványa, mondván, hogy "nőies" (ez talán megvilágít valamit az eredeti kőkorszaki szokás mögötti szimbólum dzsungelből), mások viszont szeretik a felfedezés örömét, amit a fityma hátrahúzása jelent. Ha valaki körülmetéletlen, és a partnernője a másik kivitelt szereti, húzza hátra - ha a fordítottja áll fenn, akkor pech. Valószínűleg illatkiválasztó szerv- nincs köze az érzékenységhez.
Ha a bőrt szorosan hátrahúzzuk kézzel (női kézzel) a közösülés közben, az mind a körülmetéltnek, mind a körülmetéletlennek gyorsító hatású, és különleges érzés (lásd Firenzei módra. Mindenféle trükkös hímvesszőgyűrűk hatása jórészt abban van, hogy a hímvessző szárának bőrét és a fitymát hátrahúzva tartják, s így szokatlan feszességet idéznek elő - ezért okoznak egyes férfiaknak különleges érzést. Aki úgy gondolja, hogy a makkja túl érzékeny, próbálja állandóan fedetlenül tartani. Ha kipróbálta a fedetlenséget, ez az állapot véglegessé is tehető. Összegezve: a körülmetélt férfi nincs lényeges hátrányban (vagy előnyben), de mégis jobban szeretjük magunk eldönteni, cukorral isszuk-e a kávét, vagy anélkül, és gyermekeinknek is hagyjuk meg ezt a választást.
Érdekes volt ezt olvasni, hiszen ez a könyv adta meg a végső lökést ahhoz, hogy megpróbáljam a fitymámat állandóan hátrahúzva tartani.
Láthatóan a szerző nem körülmetélés-párti, viszont elvitathatatlanul elismeri a körülmetélés előnyeit (természetesen zárójelben mindig megfogalmazza a saját - szubjektív - álláspontját is). Vegyük sorra a kulcsmondatokat, és ezeken végighaladva igyekszem hozzátenni a saját meglátásaimat is.
  1. "a hímvessző-, illetve méhnyakrák így sokkal ritkább (ami mosakodással valószínűleg ugyanúgy elérhető), vagy azért, mert így lassabban jön az elélvezés (amire nincs bizonyíték)"
    A könyv 1972-es, tehát az akkori kutatási eredményeket tükrözi. A legújabb ismeretek szerint számos más kellemetlen, veszélyes betegséggel szemben is hatékony védelmet nyújt a körülmetélés, a gombás megbetegedéseken keresztül a HIV fertőzésig (nem immunitásról beszélek, hanem MEGNÖVEKEDETT védelemről).

    Arra, hogy az elélvezés lassabban következik be, bizonyíték nincs, csak az egyéni beszámolókból lehet erre következtetni. A bizonyítékhoz nagyszámú körülmetélt és körülmetéletlen férfinak kéne rendszeresen a feleségével és egy stopperórával ágyba bújnia, majd minderről jelentést készítenie - azt hiszem, ezt bárki beláthatja, hogy esélytelen... Személyes tapasztalatom szerint lassabb, és áthatóbb érzés - de ezt csak az tudhatja, akiben megvan az elszántság és a vágy ahhoz, hogy körülmetélt legyen.

     
  2. "Ha ugyanis magvan a fityma, megvan a választási lehetőség. Végső soron nem nagyon számít, se a maszturbálásnál, se a közösülésnél, de egy kicsit azért más, és ki akarna elveszíteni egy érzékeny alkatrészt."
    Majd pár mondattal később:

    "Valószínűleg illatkiválasztó szerv- nincs köze az érzékenységhez."

    Most akkor érzékeny, vagy nem érzékeny ez az alkatrész? Csak olyan férfi tud erről véleményt formálni, akit felnőttként metéltek körül, és én bátran állítom, hogy a makk nemhogy nem érzéketlenebb, de egyenesen érzékenyebb lett.

     
  3. "Egyesek a körülmetélt makkot "ápoltabbnak" tartják, sőt el is kedvetleníti őket a hátrahúzatlan fityma látványa"
    Saját tapasztalataim szerint több lány tartja izgatónak a hátrahúzott fitymát, mint akit elkedvetlenítene a látvány, közvetlenül behatolás előtt úgyis így fogja látni, és ez, akarva-akaratlanul kellemes képzettársításokat fog elindítani benne. Én igyekeztem mindig fedetlen makkal mutatkozni a barátnőim előtt, és ennek majdnem mindig meg is lett a kellő hatása :).

     
  4. "Aki úgy gondolja, hogy a makkja túl érzékeny, próbálja állandóan fedetlenül tartani. Ha kipróbálta a fedetlenséget, ez az állapot véglegessé is tehető."
    Ez volt az a mondat, aminek a hatására a korábbi alkalmankénti hátrahúzást elkezdtem rendszeressé tenni - érdekes, hogy egy körülmetélést nem támogató szerző tollából megjelent írás irányított tovább a körülmetélés felé vezető úton. Én kipróbáltam, bevált, és véglegessé tettem ezt az állapotot, igaz, csak hosszú évekkel az első elhatározás után. Akinek beválik, javaslom neki a körülmetélést, érzésre olyan, mint a hátrahúzás, csak nagyon sok további előnye van.

     
  5. "Összegezve: a körülmetélt férfi nincs lényeges hátrányban (vagy előnyben), de mégis jobban szeretjük magunk eldönteni, cukorral isszuk-e a kávét, vagy anélkül, és gyermekeinknek is hagyjuk meg ezt a választást."
    Ez talán az a kérdés, ami a legtöbb vitát váltja ki a körülmetélést ellenző és támogató emberek között - és megmondom őszintén, nekem sincs sziklaszilárd véleményem a kérdésben. A szülő egyéni preferenciája, meggyőződése ütközhet a majdan felnőtté váló gyerek döntési szabadságával - komoly etikai dilemma. Jelenleg azt gondolom, hogy fitymaprobléma esetén nem haboznék elvégeztetni a körülmetélést a gyerekemen, orvosi indok nélkül nem feltétlenül döntenék így, de az biztos, hogy örülnék neki, ha egyszer - talán nélkülem - ő is a körülmetélés mellett döntene.
Folytatás következik...

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Üzemeltető: Blogger.

© 2011 Körülmetélve, AllRightsReserved.

Designed by ScreenWritersArena