Mivel blogom nem titkolt célja, hogy azokhoz juttassak el minél több információt, akiket érdekel a körülmetélés, és nem tartják kizártnak, hogy akár önkéntesen is körülmetéltetnék magukat, ezért úgy gondolom, érdemes foglalkozni azokkal a dolgokkal, amelyekről pletykák, téveszmék, vagy féligazságok keringenek szerte a Világhálón.
Gyakori kérdés, hogy vajon miben más körülmetéltnek lenni, és érdemes is körüljárni a témát: tekintve, hogy maradandó beavatkozásról van szó - nincs olyan, hogy meggondolom magam utána -, és nyilván senki sem szeretne semmit sem elveszteni ezen az intim téren legyen szó akár érzékenységről, akár funkcióról.
Érzésre a folyamatosan hátrahúzva tartott fitymához képest meglepően kicsi a különbség (akik megszokják ezt az állapotot, gyakran választják a körülmetélést, és sokszor kész megváltásként élik meg, hogy nem kell mindig igazgatni, ha netán előrecsúszik), van viszont olyan terület, ahol igenis van változás. Egyik korábbi bejegyzésemben összefoglaltam eddigi tapasztalataimat, és már ott is utaltam rá (mondjuk a beavatkozás jellegéből adódóan logikusan következik is), hogy az önkielégítés során vannak változások.
Ebben a bejegyzésben - és feltehetően még néhány továbbiban - az önkielégítés és a körülmetélés kapcsolatát vizsgálom, és igyekszem leírni a saját tapasztalataimat. Egy jól elvégzett körülmetélés során a fitymát eltávolítják, így a makk folyamatosan fedetlen, a felesleges bőr pedig nem elég ahhoz, hogy a makkon lehessen mozgatni.
Ebből ered az a közkeletű tévhit (amit egyébként csak tovább erősítenek a körülmetélést ellenzők által előszeretettel citált, a múlt század első harmadából származó tanulmányok), miszerint körülmetélten nem lehet önkielégítést végezni, sőt, hogy az angolszász országokban egyenesen az önkielégítés elleni fegyverként terjedt el. Először is, körülmetélten igenis lehet önkielégítést végezni, hovatovább a körülmetéletlen fiúk/férfiak között nagyon elterjedt "húzgáljuk kicsit, és kész" szemlélethez képest újabb lehetőségek felé is utat nyithat.
Aki kételkedik ennek az igazságtartalmában, nagyon egyszerűen meggyőződhet maga is a dologról (amennyiben nincs komoly fitymaszűkülete, de még relatív szűkülettel is ki lehet próbálni), a legegyszerűbb, rögtön ismertetendő módszerrel, amely teljesen olyan, mintha körülmetélt lenne. Nincs szükség sem síkosítóra, sem semmiféle segédeszközre. Egyszerűen húzza hátra teljesen a fitymát teljesen, tartsa meg a hímvessző tövénél éppen annyira, hogyha teljesen megpróbálja előrehúzni, az éppen elérje a makk peremét (ez nagyjából megfelel egy "normál" körülmetélésnek). Az ingerléshez fogja meg a makk alatt a hímvessző szárát, és végezzen finom mozgásokat, illetve masszírózó mozdulatokat oly módon, hogy a körbe zárt ujjai időnként ingereljék a makk peremét is. Ilyenkor mind a makkot, mind a nagyon érzékeny belső fitymát érik kellemes ingerek. Érdemes megpróbálkozni a makk masszírozó jellegű ingerlésével is. Akinek tetszik ez a módszer, biztos lehet benne, hogy nem lesznek nehézségei a körülmetélés után sem. Egyébként mint minden ingerlés, ez is szokható, és érdemes is kísérletezni, hiszen fontos azt is "megtanulni", hogy a makkot érjék közvetlen ingerek.
Amennyiben ez a megoldás nem tetszik valakinek, az figyelje az újabb bejegyzéseket, legközelebb újabb lehetőségeket veszünk számba.
Addig is, szívesen látom a kísérletező kedvű, vagy megosztásra érdemes információval rendelkező olvasók hozzászólásait.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése